17/52

1960-ban született Zsigmond. A családi összetartás kis példáját sem látta otthon. Annak ellenére, hogy tíz testvére van. Közülük sokan hajléktalanok, nehéz körülmények között élnek. Senki nem próbál segíteni sem rajta sem pedig a testvérein.

Korán elvesztették édesapjukat a gyerekek, édesanyjukra maradt a nevelés.

Zsigmond szakmunkásképző iskolába iratkozott, Molnárnak tanult. Korai alkohol problémái miatt félbeszakította tanulmányait. Agresszív, amikor túl sok alkoholt iszik. Rendszeresen keveredett verekedésbe, sokszor késett az iskolából, vagy inkább be se ment így a mások év vége előtt abbahagyta tanulmányait.

Szülővárosában lévő malomban kapott munkát. Viszonylag sokat öt évet dolgozott itt, ekkor önhibáján kívül kellett munkahelyet váltania. A malom rejtélyes okok miatt porig égett.

Eztán egy nagy cégnél kapott állást, mint gépkezelő, bár itt nem töltött sok időt.

„Az ivás végett volt vagy ezer munkahelyem.”

Saját bevallása szerint ittas állapotban soha nem ment dolgozni. Másnaposan viszont sokszor késett, nem teljesített rendesen, vagy inkább be se ment a munkahelyére.

Soha nem nősült meg. Mindig elég volt neki az alkalmi, egy éjszakás kapcsolat. Gyermeke sincs.

Utolsó rendes munkahelyére 2006-ban került egy munkaközvetítő segítségével. Egy nagy kertészetben kellett segédkeznie, viszont itt csak három hónapra kötöttek szerződést vele. Az itteni fizetése nem is volt elég szinte semmire.

Nem tudta fizetni az albérletet, lassan a napi betevőre sem futotta, így maradt az utca.

„Negyvenhétezer forintból az albérletemet nem lehet kifizetni, s akkor még nem eszek, nem ruházkodok. Ez a kormány, ez a törvény.”

Első éjszakája az utcán nem volt fedél nélküli. Egy segítőkész pap engedte meg neki, hogy a parókián töltsön egy-két éjszakát. A pap nem engedte el üres kézzel.

„Ami pénzt kaptam, elittam, de meggyóntam a Papnál!”

2013. február 7.               Budapest.           Mechwart liget. 4-es 6-os villamos megálló.